A papír egymással összefonódó rostok hygroszkópikus szövedékéből áll, amely nedvességet vesz föl vagy ad le. A nedvességfelvétel vagy -leadás mértéke a környező levegőtől függ.

Ha a környező levegő relatív nedvességtartalma nagyobb, mint a papíré, a rostok nedvességet vesznek fel, ha alacsonyabb, nedvességet adnak le. E nedvességcsere folyamán a rostok kitágulnak vagy összehúzódnak, ami a papírlap szélességének méretváltozását eredményezi. Az akadálytalan feldolgozás vagy további feldolgozás szempontjából fontos szerepet játszik az optimális nedvességtartalom.

A túlságosan száraz papír elektrosztatikus feltöltődése ugyanúgy problémát okoz, mint az, ha a papír túlságosan nedves, ami hátrányosan befolyásolja a futástulajdonságokat és rontja a nyomtatvány optikai minőségét.

A szélek hullámosodása következik be, ha a papír szélei kinyúlnak, miközben a közepe nem változik. A jelenség felléphet digitális nyomtatás során, vagy a külső nedves levegővel való érintkezés következtében, pl. a klimatizált raktárból a melegebb nyomdai helyiségbe való átszállításkor.

A papírlapok megcsavarodnak (curl), ha a felkötegelt lapok csomagolás hiányában száraz levegővel kerülnek érintkezésbe, vagy ha a lapokban kiegyensúlyozatlan feszültségek lépnek fel. Jelentős hőmérsékletemelkedés, pl. a digitális nyomdagépek fixálás-fokozatában, szintén a curl jelenség kialakulásának kedveznek.

A szakértő javaslata: A következőkkel segíthetjük a papír akklimatizálódását, és a csökkenthetjük a feldolgozási problémákat:

• A nyomtatás befejeztével adjunk a papírnak időt az akklimatizálódásra. Az ehhez szükséges időtartam a mindenkori környezet jellemzőitől függ. Az aranyszabály: várjunk legalább 6 órát, de még jobb, ha 24-et.
• A papír előzetes akklimatizációjának meggyorsítás érdekében ajánlatos a nagyobb kötegeket kisebbekre bontani: minél kisebbekre, annál jobb.
• Figyeljünk oda arra, hogy a papír tároláskor ne legyen szélsőségesen magas hőnek vagy nedvességtartalomnak kitéve (pl. fűtőtest, klímaberendezés közelében vagy közvetlen napsugárzásnak kitéve).
• A környezeti levegő relatív nedvességtartalma optimális esetben 50% körül, a hőmérséklet 19-23°C között mozog.

Az elektrosztatikus feltöltődés súlyos problémákat okozhat a lapok adagolása és további feldolgozása során. Ha kép papírlap az elektrosztatikus vonzás miatt összetapad, ez papírtorlódáshoz és a gépek hosszabb-rövidebb leállásához vezethet.

A digitális nyomtatás technológiájában az elektromos feltöltődést koronakisülések formájában átirányítják egy dobra (vagy XEIKON típusú digitális nyomdagépek esetében közvetlenül a papírvezető sínre). A nyomtatás jó minősége érdekében a részecskéknek „messzemenően szilárd" helyzetben kell maradniuk, amit a nedvességtartalom minimálisra csökkentésével érnek el. A papír túl magas nedvességtartalma növeli elektromos vezetési képességét, és a töltés csökkenését eredményezi; a következmény: homályos nyomtatási kép, egyenetlen nyomtatás. A nedvességtartalom minimalizálásával azonban az elektrosztatikus feltöltődés veszélye növekszik meg.

A szakértő javaslata: A következőkkel csökkenthető az elektrosztatikus feltöltődés

• Csak optimalizált rostokból készült papírtermékeket használjunk. Vegyi adalékok és a feldolgozás optimális körülményei szintén segítségünkre lehetnek.
• Gépeinket szereljük fel antisztatizáló és ionizáló berendezésekkel. Ezek olyan pálcák, amelyekben váltóáram folyik.